A vádirat szerint a férfi 2019. december hónapban felajánlotta a szombathelyi ismerősének, a sértettnek, hogy a sérült személygépkocsiját megjavíttatja, ezért 350.000 forintot kért és kapott a sértett feleségétől. A vádlottnak azonban nem állt szándékában a jármű megjavíttatása, az átvett pénzt elköltötte. A vádlott ezt követően ismét pénzszűkébe került, ezért valótlanul azt állította ugyanazon házaspárnak, hogy az édesanyja meghalt és temetési költségként 300.000 forintra van szüksége. A sértett nő a pénzt 2020. januárban átadta a férfinak, akinek nem volt lehetősége és szándéka sem a kölcsönkért összeg visszafizetése, azt saját megélhetésére fordította, majd a sértettek számára elérhetetlenné vált.

A vádlott 2020. júliusában megismerkedett az oroszlányi sértett nővel, aki gépkocsit szeretett volna vásárolni. Közösen elmentek egy szombathelyi autókereskedésbe, mert a férfi azt állította, hogy ott kedvező áron hozzájuthat az általa kiválasztott járműhöz. A férfi azt ígérte a sértettnek, hogy a jármű megvásárlását intézi, ezért a nő egy borítékba 600.000 forintot tett abból a célból, hogy a vádlott a nála való tartózkodása során a jármű vételárát onnan kivehesse, a személygépkocsi vételárát ezen összegből teljesítse. A férfi 2020. szeptemberig tartó oroszlányi tartózkodásai idején a borítékból különböző összegeket kivett és elköltött. 2020. szeptember végére a borítékban 50.000 forint maradt, ezért a férfinak már nem állt módjában az általa ígért járművet megvásárolni, mert az ahhoz szükséges további 550.000 forintot jogtalanul eltulajdonította.

Megjegyzés: Tárgyalás, melyen a bizonyítási eljárás folytatódik.