Jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás ügyében hozott ítéletet a bíróság

Az Esztergomi Járásbíróság folytatólagos tárgyaláson, csalás bűntette és más bűncselekmény miatt indult ügyben hozott ítéletet.

A megállapított tényállás szerint az elsőrendű vádlott nő, gazdasági társaságok nevében - jogtalan haszonszerzési célból - magyarországi gazdasági társaságokat keresett meg telefonon, magát ügyvédnek, közjegyzőnek kiadva. A gazdasági társaságok képviselőit azzal tévesztette meg, hogy az igazságügyi minisztérium kártérítést állapított meg a cég számára korábbi, jogosulatlanul felszámolt reklámozási díjak miatt. A terhelt a megtévesztett sértettektől „kártérítési fedezetet” kért, arra hivatkozva, hogy a kártérítés összegét csak a fedezeti díj beérkezése után tudja számukra utalni. További megtévesztések részeként a nő azt is állította, hogy a sértettek által vezetett cégeket az interneten reklámozták, melynek díját be kell fizetni. A sértettek mindezt elhitték, és a kérésnek eleget téve különböző összegeket utaltak a megjelölt gazdasági tárasaság bankszámlájára, amit az elkövető vagy az általa meghatalmazott más személyek készpénzben felvettek. Ezzel a módszerrel a terhelt több száz sértettet csapott be, tőlük 50.800 – 16.710.000 forint közötti összegeket csalt ki.

Az ügyészség a nővel szemben 2018-ban emelt vádat 248 rendbeli csalás bűntette és 222 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.

A járásbíróság 2020-ban egyesítette az eljárásához a Székesfehérvári Járási Ügyészség vádirata alapján a Székesfehérvári Járásbíróságon indult büntető ügyet, melyben az ügyészség további 62 rendbeli csalással és 50 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az elsőrendű vádlottat.

Az I. rendű vádlott lakóhelyéül szolgáló, budapesti lakás alatti pincehelyiségben lakott albérletben a II. rendű vádlott, aki a munkahelye elvesztése miatt szorult anyagi helyzetbe került. Az I. rendű vádlott felajánlotta neki, hogy vállaljon szerepet egy gazdasági társaság alapításában, vegye a nevére azt, és akkor albérleti díj nélkül lakhat nála tovább. A II. rendű vádlott ezt kizárólag a szorult anyagi helyzetére figyelemmel fogadta el. A cég megalapítása után már semmilyen iratba nem volt betekintése, a cég ügyeire nem volt rálátása.

Az Esztergomi Járásbíróság az elsőrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett 24 rendbeli csalás vétsége, 6 rendbeli csalás vétségének kísérlete, 186 rendbeli csalás bűntette, 88 rendbeli csalás bűntettének kísérlete, 295 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte, míg a másodrendű vádlottat 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet a másodrendű vádlott vonatkozásában jogerős, míg az elsőrendű vádlott esetében az ügyész 3 napot tartott fenn a jognyilatkozat megtételére, a vádlott és a védője fellebbezést jelentett be.