Nyelvi megformálás, stilisztikai megoldások, jó címek és mondatszerkezetek - megjelent a bírósági szervezet sajtóközleményeit vizsgáló kézikönyv. A kötet részleteiről kérdeztük dr. Antal Zsolt egyetemi docenst, a kiadvány szerkesztőjét és társszerzőjét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Média-és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak szakfelelősét. 
 
Milyen céllal készült a kiadvány? Kik vettek részt a készítésében?
 
Az állampolgárok többsége nem kerül közvetlenül kapcsolatba a bírósági szervezettel. Ezért a polgárok médián keresztül való tájékoztatása meghatározó a közbizalom kialakításában. Elsődleges cél a bíróságok közérthetőségének, azon belül médiaképességének javítása. Ennek elősegítésére jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Országos Bírósági Hivatal közötti kutatási együttműködés kommunikációs- és médiaszakemberek, nyelvészek bevonásával. A kutatások keretében vizsgáltuk, hogy a bírósági sajtókommunikáció és a nyilvánosság figyelmét meghatározó médiumok igényei mennyire vannak összhangban egymással. 
 
A könyvben hosszasan elemzik a bírósági sajtóközlemények nyelvezetét, közérthetőségét. Milyen módszerek, milyen szempontok domináltak? 
 
A vizsgálat módszertana a bírósági sajtószóvivők közleményeinek tartalomelemzése volt.  A sajtóközlemények médiaképességét két szempontból elemeztük. Egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a sajtóközlemények felépítése, a közölt információk logikája mennyire feleltethető meg a különböző médiumok igényeinek. Másrészt részletesen megnéztük azt is, hogy a sajtóközlemények nyelvi megformáltsága, stilisztikai megoldásai mennyire felelnek meg a közérthetőségi követelményeknek. 
 
A kötetben számos gyakorlati példa szerepel. Milyen javaslatokat tettek a szóvivőknek? Hogyan lehet még közérthetőbb a kommunikációjuk?
 
Ez egy gyakorlati kézikönyv. Kifejezetten azzal a céllal állítottuk össze, hogy az elméleti összefüggések feltárása mellett, konkrét, valós közleményeket elemezve a legjellemzőbb nyelvhasználati elemeket mutassuk be. Minden javaslatunk gyakorlati példákból indul ki, minden megjegyzésünkre hozunk konkrét példát és módosító javaslatot is. Alapelvünk, hogy nyelvi, kommunikációs tanácsadóként csak akkor lehetünk igazán hatékonyak, ha valós példákat elemezve adunk gyakorlati tanácsokat. Kötetünk összeállításakor ezt tartottuk szem előtt. Ennek eredménye, hogy az elemzés alapjául szolgáló példaanyag és a kötet szemléletmódjai is elsősorban a bírósági kommunikációs szakemberek és a média elvárásaihoz igazodnak.
 
Mi az, amire érdemes odafigyelni egy közlemény elkészítésénél? 
 
Az elemzés során számtalan bírósági közleményt vizsgáltunk meg. Általános tapasztalatunk, hogy a bírósági kommunikációt végző szakemberek a média nyilvánosságához szóló közleményekben igyekeznek betartani a bírósági határozatokban tapasztalható precizitást, pontosságot és szakszerűséget. Ez egyrészt jó, mert a közlemények vitathatatlanul hitelesek. Arra viszont törekedni kell, hogy a célcsoport számára érthető módon történjen az üzenetek átadása vagyis legyen közérthető a tartalom.
 
A kötet elsősorban bírósági sajtószóvivőknek és sajtótitkároknak készült. Ajánlaná-e még másoknak is a kézikönyvet? 
 
Szerzőtársaimmal több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a hivatalos szervek, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a rendvédelem és a média kommunikációjával kapcsolatban. Rendszeresen részt veszünk a közintézmények vezetőinek kommunikációs képzésében és felkészítésében. Kutatómunkánk során számtalan hivatalos szituációt és szövegtípust elemeztünk. Mindezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy az üzenetek közérthetősége az egyik legnagyobb kihívás a hazai közintézmények külső kommunikációjában. Az összes hivatalos szerv írásbeli kommunikációja hasonló problémákkal küzd. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a kézikönyvben megfogalmazott javaslataink általánosíthatók. Így ezt a kötetet haszonnal forgathatják a bírósági sajtószóvivők mellett más hivatalos szervek kommunikációs szakemberei is.